Kiberbiztonsági incidensek akkor fordulnak elő, amikor a vállalkozások nem tesznek megfelelő intézkedéseket informatikai infrastruktúrájuk védelmére. A kiberbűnözők kihasználják a sebezhetőségeket rosszindulatú programok bejuttatására vagy érzékeny információk kinyerésére. Ezen sebezhetőségek közül sok olyan vállalkozásoknál fordul elő, amelyek felhőalapú számítástechnikai platformokat használnak üzleti tevékenységükhöz.
A felhőalapú számítástechnika produktívabbá, hatékonyabbá és versenyképesebbé teszi a vállalkozásokat a piacon. Ez azért van, mert az alkalmazottak könnyen együttműködhetnek egymással, még akkor is, ha nem ugyanazon a helyen vannak. Ez azonban bizonyos kockázatokkal is jár.
A felhőplatformok lehetővé teszik az alkalmazottak számára, hogy adatokat tároljanak szervereken, és bármikor megosszák azokat kollégáikkal. A vállalkozások ezt kihasználva a világ minden tájáról felveszik a legjobb tehetségeket, és távolról is dolgoztatják őket. Ez segít a vállalkozásoknak költségeket megtakarítani, miközben biztosítja a kiváló minőségű munkavégzést.
Ahhoz azonban, hogy ezeket az előnyöket megőrizzük, a felhőplatformoknak biztonságosnak kell lenniük, és folyamatosan figyelni kell őket a fenyegetések és a gyanús tevékenységek észlelése érdekében. A felhőalapú monitorozás megelőzi a biztonsági incidenseket, mivel a sebezhetőségek és gyanús tevékenységek felkutatásáért és elemzéséért felelős eszközök és személyek még azelőtt kezelik azokat, hogy kárt okoznának.
A felhőalapú monitorozás csökkenti a biztonsági incidensek számát. Íme néhány módszer, amellyel a felhőalapú monitorozás segíthet a vállalkozásoknak e cél elérésében:
1. Proaktív problémaészlelés
Jobb proaktívan észlelni és mérsékelni a felhőben lévő kiberfenyegetéseket, mint megvárni, amíg komoly kár keletkezik, mielőtt reagálna. A felhőalapú monitorozás segít a vállalkozásoknak ebben, megelőzve a leállásokat, az adatvédelmi incidenseket és a kibertámadásokkal kapcsolatos egyéb negatív hatásokat.
2. Felhasználói viselkedés monitorozása
A felhőalapú monitorozó eszközök által végzett általános monitorozáson túl a kiberbiztonsági szakemberek ezeket felhasználhatják bizonyos felhasználók, fájlok és alkalmazások viselkedésének megértésére az anomáliák észlelése érdekében.
3. Folyamatos monitorozás
A felhőalapú monitorozó eszközök úgy vannak kialakítva, hogy a nap 24 órájában működjenek, így a problémákat a riasztás aktiválásakor azonnal kezelni lehet. A késedelmes incidensreagálás súlyosbíthatja a problémákat, és megnehezítheti azok megoldását.
4. Bővíthető monitorozás
A vállalatok által a felhőalapú platformjaik monitorozására használt szoftverprogramok szintén felhőalapúak. Ez lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy védelmi képességeiket több felhőplatformra is kiterjesszék a skálázódás során.
5. Kompatibilis harmadik féltől származó felhőszolgáltatókkal
A felhőalapú monitorozás akkor is megvalósítható, ha egy vállalat külső felhőszolgáltatót integrál a felhőalapú számítástechnikai platformjába. Ez lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy megvédjék magukat a külső szolgáltatóktól származó fenyegetésektől.
A kiberbűnözők különböző módokon támadják a felhőalapú számítástechnikai platformokat, ezért a felhőalapú rendszer monitorozása elengedhetetlen a támadások mielőbbi megállításához, ahelyett, hogy hagynánk azokat eszkalálódni.
A rosszindulatú szereplők által indított gyakori kibertámadások a következők:
1. Szociális manipuláció
Ez egy olyan támadás, amelynek során a kiberbűnözők kicsalják az alkalmazottakat, hogy megadják nekik a munkahelyi fiókjuk bejelentkezési adatait. Ezeket az adatokat felhasználva bejelentkezhetnek a munkahelyi fiókjukba, és hozzáférhetnek a csak az alkalmazottaknak szóló információkhoz. A felhőalapú figyelőeszközök az ismeretlen helyekről és eszközökről érkező bejelentkezési kísérletek megjelölésével képesek észlelni ezeket a támadókat.
2. Kártevőfertőzés
Ha a kiberbűnözők jogosulatlanul férnek hozzá a felhőplatformokhoz, kártevőkkel fertőzhetik meg azokat, amelyek megzavarhatják az üzleti működést. Ilyen támadások például a zsarolóvírusok és a DDoS. A felhőalapú monitorozó eszközök képesek észlelni a kártevőfertőzéseket, és riasztani a kiberbiztonsági szakembereket, hogy gyorsan reagálhassanak.
3. Adatszivárgás
Ha a kiberbűnözők jogosulatlanul hozzáférnek egy szervezet felhőplatformjához, és bizalmas adatokat tekinthetnek meg, megszerezhetik az adatokat, és kiszivárogtathatják azokat a nyilvánosság számára. Ez véglegesen károsíthatja az érintett vállalkozások hírnevét, és az érintett fogyasztók pereihez vezethet. A felhőalapú monitorozó eszközök képesek észlelni az adatszivárgásokat azáltal, hogy észlelik, ha szokatlanul nagy mennyiségű adatot távolítanak el a rendszerből.
4. Belső támadás
A kiberbűnözők összejátszhatnak a vállalaton belüli gyanús alkalmazottakkal, hogy illegálisan hozzáférjenek a vállalat felhőplatformjához. A gyanús alkalmazottak engedélyével és utasításával a bűnözők megtámadják a felhőszervereket, hogy értékes információkat szerezzenek, amelyeket rosszindulatú célokra használhatnak fel. Az ilyen típusú támadást nehéz felderíteni, mivel a felhőalapú monitorozó eszközök feltételezhetik, hogy az illegális tevékenység az alkalmazottak által végzett rutinfeladat. Ha azonban a monitorozó eszközök szokatlan időpontokban észlelik a tevékenységet, az arra késztetheti a kiberbiztonsági személyzetet, hogy kivizsgálják az ügyet.
A felhőalapú monitorozás bevezetése lehetővé teszi a kiberbiztonsági szakemberek számára, hogy proaktívan észleljék a felhőalapú rendszerekben található sebezhetőségeket és gyanús tevékenységeket, megvédve vállalkozásaikat a kibertámadásoktól.
Közzététel ideje: 2024. augusztus 21.
